2013. május 23., csütörtök

Meglepi

Mikor beléptem ez a statisztika fogadott amit köszönök nektek!
Sajnálom hogy mostanában nem hozok frisst de ebbe a hónapban összetörték a szívem és nem akarok  szomorú lehangoló részt ezért kérek tőletek kis türelmet, de amint jobban leszek hozok frisst Addig is köszönök mindent :Puszi Bella


                                   

                                   Magyarország2223
                                   Szlovákia
 124
                                    Románia
 40
                                    Németország
 38
                                    Oroszországi
 36
                                    Svédország
 29
                                    Egyesült Királyság
 20
                                    Szerbia
 16
                                   Olaszország
 11

2013. május 12., vasárnap

3.Fejezet



Bella szemszöge:

Nagyon siettem, hogy oda érjek tesire, de közben csak Edwardra tudtam gondolni.
Szerencsére hamar megtaláltam a termet és pont becsöngőre be is léptem a terembe.  A tanár már bent volt és Alice-szel beszélt így én is oda mentem. Amikor oda értem a tanár nem foglalkozott velem, hanem csak Alice-szel. Mikor Alice befejezte a mondandóját a tanár közölte, hogy akkor üljön le a padra. Majd rám figyel és megszólalt.
- Maga az új diák? –Kérdezi.
-         - Igen én vagyok az nevem Isbella Swan – Mondta.
          - Rendben akkor óra végén jöjjön a torna ruhájáért és most üljön le Ms.Cullen  mellé- Mondta.
Erre én mosolyogva leültem Alice mellé és ő rögtön felém fordul és elkezdett locsogni a ruhákról
-          - Alice kérdezhetek valamit?- Szakítottam félbe a tesi ruhák kibeszélését.
-         Persze, bármit- Válaszolt mosolyogva.
-         - Hát… Edward tényleg a féltestvéred?- Kérdeztem.
-         - Igen, de honnan tudod?- Kérdezett most ő meglepetten.
-         - Hát az udvaron találkoztunk és beszélgetünk és ez szóba került. –Adtam meg a választ.
-        -  Értem és miről beszéltetek még?- Kérdezte izgatottan.
-         -Semmi olyan komoly dologról. – Válaszoltam zavartan – Csak az történt, hogy véletlenül egymásnak mentünk. - Mondtam
-         -Értem és szerinted milyen Edward?- Kérdezte tőlem.
-        -  Hát kedves –Válaszoltam zavartan
-       Értem és mi lenne, ha valamikor elmennénk vásárolni?- Kérdezte lelkesen és közben végig mosolygott.
-          Hát nem is tudom, mert most költöztünk ide és segítenem kell anyának a pakolásban- Válaszoltam és reméltem, hogy elhiszi.
-         - Ez kár,- Mondta szomorúan- De legközelebb ugye eljössz?- Kérdezte izgatottan
-          -Persze-, mosolyogtam és próbáltam meggyőző lenni.
Hirtelen kicsöngettek és mindenki elindul az öltöző felé.
Én a tanárhoz a ruháimért amiket gyorson megkaptam és mentem Alichez.
-          -Milyen órád lesz? – Kérdeztük egyszerre egymástól, mire mindketten elnevettük magunkat.
-         - Nekem Földrajzom lesz és neked? -  Kérdeztem
-         - Bioszom – Mondta
-          -Akkor találkozunk az ebédlőben- Mire mindketten bólintottunk és elindultunk az ellenkező irányba, mint a másik.
Ahol a földrajzom lesz azt könnyen megtaláltam mivel nem volt messze tornaterem épületétől. Már csak a termet kellet megtalálnom, ami elég könnyű volt, mert nem volt messze az épület bejáratától. Amit beléptem megláttam egy párt az utolsó padban egymás falva kinézetükre nagyon hasonlítottak Edwardra, Jasperre és Alicere. Mielőtt túl feltűnő lett volna az, hogy folyton csak őket nézem gyorsan leültem egy padba, ami kettővel előttük volt és elővettem az egyik üres fűzetett és nekiálltam rajzolni.
Nem volt sok időm rajzolni, mert bejött a tanár és megkért, hogy mutatkozzak be, amit gyorsan megtettem és visszaültem a helyemre. A tanár nagyon unalmasan tartotta az órát és olyan anyagból, amit már én régen tanulta ezért én tovább rajzoltam. Hírtelen a tanár felszólít.
-         - Miss. Swan milyen éghajlata van Közép-Európának?- Kérdezte mérgesen.
-          -Óceáni, Kontinentális és Mediterrán található meg. – Válaszoltam mosolyogva.
-           -Kérem, az órámra figyeljen – Mondta a tanár, de a szavába csöngettek.
Erre mindenki megindult a menzára velem együtt.
Köszönöm a türelmet!